Az izomról szóló cikksorozat 1. részét itt olvashatod.
3. Az izomszövet protektív szerepe a szív -és érrendszer egészségében.
Az izomszövetek állapota sok mindentől függ. Az egyik fontos terhelhetőségét befolyásoló tényező az, hogy mennyi ér található meg az adott izomszövetben. Alapvetően annyi, amennyire eddig a fenntartásukhoz szükség volt. Egy ezeddig nem foglalkoztatott izom, ahhoz hogy elvegetáljon rajtunk/bennünk kevesebb oxigénnel, tápanyaggal is beérte és vérellátása EREZETTSÉGE is ezen igény függvényében lett a test által kialakítva! Ismerheted is azt az érzést, amikor elkezdesz edzeni és viszonylag kis terhelést követően (vagy már régóta sportolsz, de ma vállaltál valami nagyon bátrat) kialakul egy égő, izomláz szerű érzés. Ez nem csak a mikrosérülések következménye, hanem annak is, hogy a testünk nem tudott elég oxigént és tápanyagot az izmokhoz juttatni. Ott volt a határterhelésed. Ahogy fokozatosan növeljük az edzésgyakoriságot, ingersűrűséget, később az intenzitást, testünk érzékeli, hogy itt nagyobb igénybevétel van, úgyhogy ideálisan alkalmazkodva elkezdi építeni oda az autópályát (fő -és mellékutakkal együtt). Értsd, az ereket, hogy szépen pöröghessen a szállítmányozás. Mindenki szuperül teszi a dolgát!
Hasonló módon alkalmazkodik a terheléshez a szív is! Ő IS EGY IZOM, ami azt jelenti, hogy az őt ért hatásokhoz ugyanúgy adaptálódik, mint a vázizomzat. Ha inaktivitás van, részéről sincs különösebb igyekezet, ha aktív vagy és rendszeresen munkára van fogva, akkor ahhoz változik. És mint izom morfológiailag alakul: a teljes szív (különösen a bal kamra) megnagyobbodik. Ezzel együtt egy összehúzódásra (ütőtérfogat) is nagyobb mennyiségű vér, erőteljesebb kilökésére lesz képes. Emiatt gazdaságosabbá válik a működése, kevesebb összehúzódással kilöki az aortába azt a vérmennyiséget, amit egy kevésbé edzett szív, csak frekvensebb, szaporább összehúzódással képes megtenni ugyanennyi idő alatt (perctérfogat) Az edzett szív saját vérellátása is javul, az erek száma (kapillarizáció), tágulékonysága és a véráramlás kapacitása is nő. (Önmagát is karbantartja, itt is épül a sztráda.Gyönyörűséges, okos öngondoskodás!) Egy klassz, teherbíró kis motor lesz belőle.
Ha ennyire könnyű vigyázni rá, ha egy ilyen egyszerű életmódbeli változtatással, ekkora javulás érhető el, akkor hogyan lehetséges az, hogy még mindig a szív -és érrendszer betegségek vezetik a halálozási statisztikákat?
Most láthattad azt, hogy miként hat ez (erő)fejlesztő edzés előnyösen mind a szív, mind pedig az izmok állapotára és most kukkantsunk bele abba is, hogy mikért hat vissza a nagyobb izomtömeg a szív egészségére? Az izmok gazdagabb erezettsége, az erek tágulékonysága csökkenti a perifériás ellenállást, ami végeredményben azt jelenti, hogy a szívnek kisebb ellenállással szemben kell keringetnie a vért. Kisebb a terhelése. Ez pedig javítja vérnyomásszabályozást is. Csökken a nyugalmi szisztolés és diasztolés vérnyomás is. Javul a vénás visszaáramlás, ezzel pedig csökken a vénás pangás, megelőzve az esetleges visszérproblémákat. A nagyobb tömegű izomszövet, nagyobb mennyiségű glükózt és zsírt használ fel, ami segít megelőzni az érszűkületet, érelmeszesedést. Ezek a változások 6-8 hét alatt zajlanak. Ahogy tapasztalhattad az edzések elején a 3 kg-os súly sem volt vonzó, 8 hét után viszont kapod fel a 12 kg-os zsugorvizet. A nyugalmi pulzusszámod is csökken, ahogy az adott intenzitáskor mérhető terheléses szívfrekvenciád is. Vagyis erőszinted és kardiális terhelhetőséged kéz a kézben javul.
4. A vázizomzat
Lényegében a strukturális felépítményedet adó szervrendszer. Korábbi 3 pontban már tárgyaltuk, hogy miként befolyásolja anyagcserédet, szív -és érrendszered állapotát, testösszetételedet. Most egy kicsit arról szeretnék írni Neked, hogy milyen előnyökkel jár, ha igyekszünk tömegét optimalizálni, megőrizni.
Életünk folyamán a testünk állandó változásban van. Minden életszakaszunknak megvan a dominanciája, hogy inkább épülünk (gyermekkor), vagy leépülünk (időskor), de a le- és felépülés is sejtek halálából és újak keletkezésének kombinációjából áll, csak a relációs jel másfele mutat. A testünkben naponta kb. 330 milliárd sejt cserélődik ki. Vannak sejtek, melyek élettartama pár nap és olyan is, amelyek akár élethosszig jönnek velünk. Az, hogy a rendszer milyen ütemben épül, vagy hanyatlik egyrészt genetikai programozásunkon múlik, ugyanakkor az életmódunk (ártalmak, szükséglet) erősen befolyásolják.
Az ugye mindenkinek megvan, hogy milyen sokszor halljuk, hogy a kor előrehaladtával veszítjük az izmainkat, azok tömegét, teherbírását, ügyességét. A legkényelmesebb verzió, ha a hírt tényként, akár önteljesítő jóslatként kezeljük és várjuk a bekövetkeztét, ami lám-lám, tényleg így történik. PASSZÍVAN várjuk, hogy ez megtörténjen és megtörténik. A vázizomtömeg és izomerő progresszív csökkenését sarcopeniának nevezzük. Azt érzem veszélyes az ilyen kifejezésekkel dobálózni -még ha rettentő tudományosan is hangzik- mert a laikusban egyfajta betegség érzetét kelti, ami, mint olyan ugye hát mégis csak az orvos hatáskörébe tartozó valami, amivel -kivonva az egyén önálló hatásképességét- foglalkozzon az orvos… És amikor arról beszélünk, hogy az életévek növekedésével egyre alacsonyabb az emberek izom százaléka, akkor kevésbé vagyunk hajlamosak mellé tenni azt a tényt is, hogy ebben masszívan szerepet játszik az is, hogy az életmód oldalon egyre kevésbé vagyunk aktívak, beszűkül a mozgástartományunk, edzéshajlandóságunk, egyre kevesebb fehérjét fogyasztunk és ezek mindegyike gyorsítja ezt a folyamatot.
Néhány az idősödéssel együtt járó élettani folyamat és azok befolyásolhatósága (erő)edzéssel:
- Az életkor előrehaladtával csökken a fehérjeszintézis képessége.
Egy külső ellenállásokat rendszeresen leküzdő izom (vagyis sportoló) azt az impulzust kapja, hogy „Barátom itt bizony szükség van rád, tessék topon maradni!” Egyszerűen életben tartja a felépítő folyamatait, lassítja az katabolikus (leépítő) anyagcserét. - Motoros egységek (az izom és az ideg, amely őt vezérli) elvesztése.
Edzéshatással KONDICIONÁLOD ezeket a pályákat, vagyis FOGLALKOZTATOD az ideg-izom komplexet, ezzel növeled a mozgósított motoros egységek számát. Javul az izomaktiváció, még kevesebb izomtömeggel is nőhet az erő. - Csökken azon hormonok szintje, amelyek az izomtömeg fenntartásában kulcsszereplők: tesztoszteron, növekedési hormon, IGF-1.
Erőfejlesztő edzéssel ezen hormonok termelődése serkentve lesz, vagyis az endokrin környezet is támogatja az izomépülést. - Az életkorral növekvő gyulladásos állapotok gátolják az izomépítő folyamatokat.
Az erőedzés csökkenti a gyulladásos citokinek szintjét, ezzel ideálisabb körülményeket teremtve az izomtömeg megtartására. Javul az általános regenerációs képesség.
Amit ebből elég megjegyezned: az életkor előrehaladtával könnyebben veszítjük izmainkat DE ez a folyamat BÁRMELY ÉLETKORBAN életmóddal, aktív erőedzésekkel lassítható! És nagyon, de NAGYON nem mindegy, hogy milyen izomtömeggel érkezünk meg abba az életszakaszba, amikor az izomvesztés jellemzőbbé válik. Életünk első kétharmadában sokkal könnyebb felépíteni a korpuszt!
5. Az izom endokrin szerepe
A korábbi részekben az alábbi témaköröket érintettük:
- Miért fontos az izomépítés, az ideális testösszetétel, a fogyás szempontjából?
- Az izom vércukorszabályozó szerepe.
- Az izomszövet protektív jelentősége a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
- A csúcs izomtömeg elérésének fontossága az öregedéssel kapcsolatos élettani folyamatok viszonyában.
…és még egy szót nem ejtettünk arról, hogy mozgat… 😀
Ahogy nem is arra szeretnék sarkallni bárkit ezzel a sorozattal, hogy edzeni azért hasznos, mert akkor szögletesebb, kerekebb, kockásabb, csíkosabb, valamilyenebbek leszünk, hanem hogy megértsük ennek a fantasztikus szervrendszernek a működését és azt, hogy felismerjük: egészségünk megőrzése első sorban a saját felelősségünk, érdekünk.
Az 5. részben az izom azon tulajdonságáról fogok írni, amely talán a legkevésbé ismert, ez pedig az endokrin szerepe.
A vázizomzat fizikai aktivitás következtében (Igen, hajlítja-feszíti az ízületek, ezzel létrehozva a mozgást, amely következtében eljutunk A-ból B-be.) jelzőmolekulákat (ún. miochineket) is termel, amelyek a véráramba jutva hormonként hatnak más szervekre. Ez azt jelenti, hogy az aktív izomműködés befolyásolja a szervezet különböző sejtjeit és azok működését.
Nézzük meg a legfontosabb hormonjait és azok hatását!
- Irisin – A véráramba kerülve eljut a fehér zsírszövethez, ahol aktiváltva az UCP1 gént, hozzájárul ahhoz, hogy a fehér zsírsejtek átalakuljanak „barna” típusúvá. Hogy ez nekünk miért jó? Jellemzően kétféle zsírsejt található az emberi szervezetben. A fehér zsírsejtjeink az energiaraktározók. Ők akkumulálják az elfogyasztott, de fel nem használt energiakészleteinket. (Toka, pocak, úszógumi… Ők a spájz.) Ezzel szemben a barna zsírsejtek – első sorban hőtermelés céljából – felhasználják a (fehér) zsírt. Menő!
- IL-6 (Interleukin-6) Ő egy igazán izgalmas és ellentmondásos jelzőmolekula. Edzés hatására termelődő IL-6 gyulladásgátló szerepet tölt be, fokozza a zsírbontást, az anyagcserét, ugyanakkor a fertőzés esetén termelődő IL-6 fokozza a gyulladást annak érdekében, hogy az immunrendszer maxra kapcsoljon és még nagyobb hatékonysággal indulhasson a tűzoltás. Hát nem egy remek kis fickó?
- BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) – A főleg intenzív edzés hatására termelődő hormon, átlépve a vér-agy gáton (ami azért egy elég magas biztonsági fokozatú védelmi vonal, minden tudásával azon van, hogy csak az juthasson át rajta, akinek a vezérlőegységben valóban hasznos dolga van!) serkenti az új idegsejtek képződését, szinapszisok megerősítését. Ezzel fokozza a neuroplaszticitást, amely a jobb tanulás, memória, alapja és a hangulatszabályozás szempontjából sem utolsó.
- FGF21 (Fibroblast Growth Factor 21) Véráramon keresztül a máj és zsírszövet sejtjeire hat. Serkenti az inzulinérzékenységet, Fokozza a glükózfelhasználást, csökkenti az éhségérzetet. Na, ki szeretne éhes lenni?😉
- Ötödikként pedig itt van egy olyan molekula, amely kilóg a sorból, mint a kakukktojás, nyugalomban termelődik és edzés hatására csökken a mennyisége. Ő nem más, mint a Myostatin, amely gátolja izomsejtek regenerációját, növekedését, osztódását, vagyis nekünk az az érdekünk, hogy a szintje minél alacsonyabb legyen. Ezt edzéssel tudjuk szabályozni.
Hát nem csodálatos az emberi test! Annyira ügyesen, praktikusan működik.
A fizikai aktivitás, a létezésünk alapja. Egyszerűen így lettünk kitalálva. Akkor is, ha az energiaminimumra való törekvés is az élet törvényszerűsége. És akkor is, ha eltunyult, elvárosiasodott, ezzel elkorcsosult énünk minden idegszálával tiltakozik a komfortzónából történő kilépéssel szemben, mert ennyire távolra kerültünk a normalitástól.
És nem kell besz@rni. Csinálni kell.
Például itt: https://goganiko.hu/termekek